1995, Hungaroton A lemez zenei anyaga felöleli a kuruc kor, a II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő szabadságharc korának a szájhagyományban, valamint írott formában fennmaradt legszebb emlékeit. A műsorban megtaláljuk a Rákóczi-nótát - énekelt és hangszeres változatait -, mely a XVIII. század legnépszerűbb éneke, úgyszólván első nemzeti himnuszunk volt, a Rákóczi kesergőjét, s a Tyukodi-nótát, amelyek főleg Lajtha László szatmári, szilágysági és dunántúli gyűjtései nyomán váltak közkinccsé. Helyet kapott néhány virágének, bujdosó dal, továbbá a markáns jegyeket viselő tánczene is, nagyrészt hajdútánc dallamokkal és a korai verbunkos stílus darabjaival. A XIX. századi nemzeti föllendülés a kuruc romantika, a valódi és a kései kuruc dalok népszerűsödését is magával hozta. A szlovákiai Gömörben áll Krasznahorka "büszke vára", az így kezdődő népszerű nótát a vár hajdani tulajdonosainak egyike, gróf Andrássy Gyuláné írta. A híres szegedi nótaszerző prímás, Dankó Pista közkedvelt dala a Nagy Bercsényi Miklós. Petőfi versét, a Fürdik a holdvilág címűt Bognár Ignác, a pesti Nemzeti Színház tenoristája zenésítette meg. A feldolgozások egységes, finoman archaizáló keretet adnak a sokszínű dallamanyagnak, biztosítva a nemes szólóhangszer előnyös hangzását. A tárogató a kuruc világ ismert hangszere. E hangszerelnevezéssel már a 16. században is gyakran találkozunk. A korabeli írott forrásokból és ábrázolásokból kitűnik, hogy a töröksíp és a tárogatósíp azonos fogalmat jelölt. A tárogató ősi alakja Ázsiában - minden jel szerint az iráni fennsíkon - alakult ki, ahonnan arab-török közvetítéssel jutott el Európába, s a 16-17. században töröksíp néven terjedt el a magyar tábori és rezidenciális zenében. A tárogató első fénykorát a Rákóczi-szabadságharc idején élte. A második a millennium évtizedeire esik. Újjászületéséről így ír a budapesti hangszergyáros, Schunda Vencel József: "1894-96-ban én reformáltam a tárogatót. Míg a régi hangszert oboaszerű szopókával fújták, és billentyű csak kevés vagy egyáltalán nem volt rajta, addig én klarinétfúvókával és annyi billentyűvel láttam el, hogy rajta minden kromatikus hang könnyen játszható. Ezenfelül a hangszert megnagyobbítottam és öblösebbé tettem. Most jóformán három hangszernek, az oboának, a klarinétnak és a fagottnak a színeit egyesíti." Nagy Csaba tárogatóművész 1952-ben született Miskolcon. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán klarihéttanári, pedagógiai főiskolán történelemtanári diplomát szerzett. Több tudományos cikke jelent meg a tárogatóról. Nagy Csaba kibővítette a hangszer repertoárját. 1990-ben megjelent első hanglemezén a fejedelmi és királyi udvarok zenéjét, a barokk kor táncait szólaltatta meg. A történelmi múltat idéző, s a kuriózum erejével ható hangszernek különösen várak, kastélyok, templomok belső tere biztosít méltó környezetet. A felvételek Hammerschmidt gyártmányú tárogatóval készültek. 1. A RÁKÓCZI DALLAMKÖR Rákóczi nóta Fúdd el jó szél, fúdd el Rákóczi, Bezerédi Hej, Rákóczi, hej, Bercsényi 2. KURUC KATONADALOK Tyukodi pajtás Mit búsulsz, kenyeres Török bársony süvegem Csínom Palkó Nosza, gyertek, legények 3. BUJDOSÓK ÉNEKEI Zöld erdők harmatján Hallgassátok meg magyarok Én is egykor kedvemre éltem Fordulj, kedves lovam 4. VIRÁGÉNEKEK Szól a kakas már Zöld erdőben, sík mezőben Ne hagyj el, angyalom Hasztalan, kedvesem 5. KURUC ROMANTIKA Krasznahorka büszke vára (Andrássy Gyuláné) Nagy Bercsényi Miklós (Dankó Pista — Endődi Sándor ) Fürdik a holdvilág (Bogár Ignác — Petőfi Sándor) Cserebogár, sárga cserebogár 6. HÁROM MAGYAR TÁNC 7. KURUC EMLÉKEK A DUNÁNTÚLRÓL Rákóczi kesergő Lassú lengetős Lengetős magyar Gyors csárdás 8. HAJDÚ KATONÁK DALAI Katona vagyok én Kárpát-ukrán Rákóczi nóta "Fennyen tartod a nagy órod" Nosza hajdú, fürge varjú 9. HAJDÚTÁNC Közreműködnek Nagy Csaba - tárogató Várkonyi István - 1. hegedű Frittmann Zsombor - 2. hegedű Hajna Rezső - mélyhegedű Torma Károly - gordonka Herencsalk Viktória - cimbalom Ella Péter - csemballó Palotai István - trombita Milkovics György - ütőhangszerek