A
szabadságharc eseményei és az
európai háttér
|
1696.
augusztus 27. I.
Lipót Habsburg császár és
király a Magyar Kamarát a bécsi udvari
kamara alá rendeli. |
1697.
július Esze
Tamás tarpai jobbágy és Kis Albert
egykori kuruc hadnagy 1695 szeptembere óta szervez
Thököly nevében
ellenállást, ennek
eredményeként júliusban kirobban a
hegyaljai felkelés. A császári
csapatok a felkelést leverik egy hónap alatt. |
1698.
február 1. A
töröktől visszafoglalt magyar területekre
(Pozsega, Verőce, Valkó, Szerém megye)
Bécs helytartót nevez ki, és nem
állítja vissza a vármegyei
közigazgatást. |
1699.
január 26. A
karlócai békével befejeződik a
török kiűzése
Magyarországról. A
békeszerződés értelmében a
Duna-Tisza köze és Erdély is
Habsburg-fennhatóság alá
kerül. |
1699.
február 5. A
bécsi Udvari Haditanács magyar ezredeket oszlat
fel és szélnek ereszti a
végvári katonaságot. |
1699.
március 3. Londonban
III. Vilmos angol és XIV. Lajos francia király
megállapodik a spanyol örökség
felosztásáról. |
1699.
november II.
Rákóczi Ferenc és
néhány
északkelet-magyarországi nemes
levélben támogatást kér a
francia királytól a Habsburg uralkodó
ellen a helyi lakosság számára. |
1699.
november 1. Meghal a Habsburgok
spanyol ágának utolsó tagja, II.
Károly.
Örökösévé XIV. Lajos
unokáját, Anjou Fülöp herceget
tette meg, azzal a feltétellel, hogy vegye
feleségül Lipót
császár egyik lányát. A
Habsburgok osztrák ága, Lipót
császár persze igényt tart a spanyol
trónra, és háborús
előkészületekbe fog. |
1699.
november 16. I.
Lipót és III. Frigyes brandenburgi
választófejedelem szerződése: Frigyes
támogatja a Habsburgokat, cserébe I.
Lipót hozzájárul Frigyes
királlyá
koronázásához. |
1700-1721
Az északi
háború: a svéd hegemónia
ellen szövetkező koalíció
(Dánia, Lengyelország,
Szászország, Oroszország)
támadást indít XII. Károly
svéd király ellen. A svédek
még ez év augusztusában legyőzik a
dánokat, és győzelmet aratnak az oroszok felett
is (Narva, 1700. november). |
1701.
február 18. (Bourbon)
Fülöp, Anjou hercege megérkezik
Spanyolországba, ahol királynak ismerik el. Ez a
spanyol örökösödési
háború kezdete Ausztria és
Franciaország között, mely 1714-ig tart. A
franciákat csak a bajor és a kölni
választófejedelem támogatja. |
1701.
augusztus Bercsényi
Miklós XIV. Lajos francia királyhoz
intézett emlékiratában felveti egy
francia segítséggel
indítandó magyarországi
Habsburg-ellenes felkelés lehetőségét.
A király elzárkózik ez elől. |
1701.
szeptember 7. Ausztria, Anglia
és Hollandia franciaellenes szövetséget
köt. |
1701.
november 7. Az
áprilisban letartóztatott
Rákóczi Ferenc megszökik
bécsújhelyi
börtönéből és
Lengyelországba menekül. |
1702.
február 7. A
bécsi Udvari Kamara elrendeli a török
kiűzése után funkciójukat vesztett
magyarországi várak
felrobbantását, nehogy azok újabb
lázongások erősségeivá
váljanak. |
1702.
szeptember 28. A Habsburgok
vezette Német-római Birodalom hadat üzen
Franciaországnak. |
1702
A svédek
az északi háború folyamán
megszállják Varsót. |
1703.
május 6. Rákóczit
a brezáni várban kuruc felkelők keresik fel
és kérik, álljon a Habsburg-ellenes
felkelés élére.
Rákóczi kiáltványban
szólítja fel Magyarország nemes
és nemtelen lakóit: fogjanak fegyvert
hazájuk szabadságáért a
Habsburgok ellen. Esze Tamás ezereskapitányt
megbízza, gyűjtsön sereget. |
1703.
május I.
Péter orosz cár visszafoglalja a
svédektől a Finn-öböl
vidékét, megalapítja
Szentpétervárt, mely 1712-től lesz birodalma
központja. |
1703.
június 16. Rákóczi
Naménynél magyar földre lép,
és a már korábban kirobbant
népi felkelés élére
áll. |
1703.
november XIV. Lajos francia
király tudatja Rákóczival, hogy az
erdélyi trón jogos
örökösének ismeri el,
és havi pénzügyi
támogatást biztosít
számára. |
1703.
július 18. Rákóczi
naményi pátensében
csatlakozásra szólítja fel a magyar
nemességet. |
1703.
augusztus 8. Rákóczi
vetési pátense: a hadba vonult
jobbágyok és családjuk
mentesül a
jobbágyszolgáltatások
terhétől. |
1703.
szeptember-október Ocskay
László ezereskapitány sikeres
felvidéki hadjárata. |
1703.
október 15. Károlyi
Sándor szatmári főispán csatlakozik
Rákóczihoz. Novemberben a bonchidai kuruc
győzelem után az erdélyi nemesség
átáll Rákóczihoz. |
1703.
november 22. I.
Lipót megerősíti a magyarországi szerb
határőrök kiváltságait.
Decemberben a szerbek hűségükről
biztosítják a királyt. |
1704.
január Rákóczi
megalakítja a felkelés politikai
szervezetének központi
testületét, az Udvari Tanácsot. |
1704.
február 2. Rákóczi
a lengyel rendekhez, XII. Károly svéd
királyhoz és I. Frigyes porosz
királyhoz küld követeket, hogy megnyerje
őket egy Habsburg-ellenes szövetség
tervének. |
1704.
tavasza Károlyi
Sándor dunántúli hadjárata. |
1704.
április 17. Rákóczi
Eger alól megindul seregével a
Dunántúl visszafoglalására.
Júniusban Károlyi Sándor
portyázó csapatai egészen
Bécsig hatolnak. |
1704.
július 8. A
gyulafehérvári országgyűlés
Rákóczit Erdély
fejedelmévé választja. |
1704.
augusztus 13. A spanyol
örökösödési
háborúban a kezdeti francia
fölény után fordulat áll be:
Höchdtädtnél angol-osztrák
seregek megsemmisítő vereséget mérnek
a francia-bajor seregre. Ezután 1709-ig a
szövetségesek aratnak győzelmeket a
franciák felett. |
1704.
augusztus 30. Erős
Ágost lengyel király és
szász választófejedelem Narva mellett
szövetséget köt Oroszországgal
az északi háborúban
Svédország ellen. |
1704.
szeptember A
császári csapatok visszafoglalják a
Dunántúlt. |
1705.
május 5. Meghal az
1658-tól uralkodó I. Lipót.
Utóda fia, I. József (1705-11). |
1705.
június 15. Forgách
Simon tábornok elfoglalja Medgyest. Ezzel - Szeben,
Brassó és Fogaras
kivételével - egész Erdély
Rákóczi kezére kerül. |
1705.
október 26. Rákóczi
katonai támogatást kér a
törököktől. |
1705.
szeptember 12-október 3. A
szécsényi országgyűlésen a
rendek szövetséggé alakulnak,
Rákóczit vezérlő
fejedelemmé választják és
teljhatalommal ruházzák fel.
Felállítják a Gazdasági
Tanácsot, Besztercebánya székhellyel.
Feladata a kincstári javak felügyelete
és a hadellátás
feltételeinek megteremtése. |
1706.
február 20. A
horvátok - Rákóczi
felhívásai ellenére - I.
József király mellé állnak
a kurucokkal szemben. Májusban I. József
megerősíti a horvát rendek
kiváltságait. |
1706.
március 8. A huszti
országgyűlés kimondja Erdély
csatlakozását a magyarországi
konföderációhoz. Ezt az 1707.
április 5-21. közötti
marosvásárhelyi
országgyűlés szentesíti,
Rákóczit tekintve Erdély
uralkodójának. |
1706.
szeptember XII.
Károly svéd király legyőzi Erős
Ágost seregét. Erős Ágost lemond a
lengyel koronáról XII. Károly
jelöltje javára, és kilép a
háborúból. |
1707.
május 1-június 18. Az
ónodi országgyűlésen
kimondják a Habsburg-ház
trónfosztását
Magyarországon. Az ország
igazgatását a fejedelemre és a
szenátusra bízzák. 2 millió
forint hadiadót vetnek ki, az
adófizetésből a nemesség is
részt vállal. |
1707.
május 15. Rákóczi
Szerencsen I. Péter orosz cár
követét fogadja, aki
szövetséget ajánl és a
lengyel trónt ígéri
Rákóczinak. Szeptember 14-én
Varsóban I. Péter és
Rákóczi megbízottai
szerződést kötnek. |
1707.
ősze A
császári csapatok visszaveszik a
kurucoktól Erdélyt. |
1708.
augusztus 3. A
Rákóczi vezette kuruc seregek
katasztrofális vereséget szenvednek
Trencsénnél. A vereség után
több kuruc vezér átáll a
császáriakhoz, pl. Ocskay brigadéros
lovasezredével. |
1709.
június Döntő
fordulat az északi háborúban:
Poltavánál I. Péter
megsemmisíti a svéd sereget.
Lengyelországból elűzik a svédek
által kinevezett királyt, és
Dániával együtt a lengyelek is
újra bekapcsolódnak a svédek elleni
háborúba. A svédek viszont megnyerik
szövetségesüknek a
törököket, akik az oroszok ellen
lépnek hadba (1710-11). |
1709.
szeptember 11. A spanyol
örökösödési
háborút eldöntő malplaquet-i (Belgium)
csatában az osztrák és
szövetséges hadak legyőzik a franciákat.
XIV. Lajos még e hónapban beszünteti
Rákóczi
segélyezését. |
1710.
január 22. A
Rákóczi vezette kurucok, lengyel és
svéd segédcsapatokal, vereséget
szenvednek a császáriaktól
Romhánynál. |
1710.
tavasza Pestisjárvány
és éhínség dúl
országszerte. |
1710.
július-november A
Dunántúl visszafoglalására
indított kuruc hadjárat kudarccal
zárul. |
1710.
november 14. Pálffy
János, a magyarországi
császári hadak szeptemberben kinevezett
új főparancsnoka magánlevélben
tárgyalást javasol Károlyi
Sándor kuruc tábornagynak. Károlyi -
Rákóczi
hozzájárulásával -
válaszol, majd 1711. január 21-én
találkozik Pálffyval. Január
31-én Rákóczi is tárgyal
Pálffyval. |
1711.
február 15. Rákóczi
Lengyelországba indul, hogy I. Péterrel
tárgyaljon. Megbízza Károlyit a
tanácskozások folytatásával. |
1711.
április 17. Meghal
I. József. Utóda III. Károly (1711-40). |
1711.
április 30. Szatmáron
a szövetkezett rendek és a király
képviselői aláírják a
békét. Másnap, május
1-jén a majtényi síkon 12 ezer kuruc
katona leteszi a fegyvert. |
1711.
május 13. Az
ország népéhez intézett
nyílt levelében Rákóczi
tiltakozik a szatmári béke ellen. |
1711.
július 8. A Prut
melletti csatában a török sereg győzelmet
arat az oroszok felett. Ezzel I. Péter
Rákóczinak tett ígéretei
teljesíthetetlenné válnak. |
1711.
október 18. Anglia
és Hollandia elismerik V.
Fülöpöt, XIV. Lajos
unokáját spanyol királynak. 1713-ban
XIV. Lajos, valamint a Habsburgok szövetségesei
megkötik az utrechti békét, amely
megtiltja Spanyolország és
Franciaország
perszonálunióját. 1714-ben a francia,
a spanyol király és a Habsburg
uralkodó a rastatti békével
lezárja a spanyol
örökösödési
háborút: a Habsburgok elismerik a Bourbonokat a
spanyol trón örököseinek,
amiért jelentős területeket nyernek.
|