 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Illés György
Móra Ferenc Könyvkiadó, 1986
| "A török kiűzése után nem volt szükség többé a magyar várakra. Hadászati értéküket elveszítették, komoly harcokra alkalmatlanok voltak. De a Habsburgok attól is féltek, hogy "rebellis magyar elemek" menedékéül szolgálhatnak. Elpusztításukat 1699-ben határozták el Bécsben. Lebontásuk 1700 és 1703 között meg is történt. |
| Ám a magyar történelem még kétszer fontos szerephez juttatta a várakat: a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-as szabadságharcban újra harcok, ostromok színhelyei lettek. Jogosan féltek hát a Habsburgok Sárospataktól, Simontornyától, Siklóstól, Budától, Komáromtól. A várháborúk utolsó felvonásának jelenetei itt játszódtak, hogy aztán Arad tegyen pontot az újra és újra jelentkező szabadságküzdelmek végére. |
| A magyar várak történetének harmadik könyve megidézi az egykori harcokat, e küzdelmek név szerint ismert vagy névtelen hőseit." |
| Tartalom: |
| Az olvasóhoz |
| Bezerédy áruló? (Sárospatak) |
| Hová tűntek Rákóczi kincsei? (Regéc) |
| Vak Bottyán legkedvesebb vára (Simontornya) |
| Német hordó – magyar bor (Siklós) |
| Labanckeresztelés (Sárvár) |
| A várkút titka (Sümeg) |
| Budavár a miénk! (Buda – 1849. május) |
| Fel, fel, vitézek, a csatára! (Komárom) |
| A tizenhárom vértanú (Arad) |
| A könyvben előforduló fontosabb történelmi események időrendi táblázata |