Kovács Ágnes Gondolat, 1975 Áruló volt-e Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, vagy a tényekkel reálisan számoló politikus? Gátlástalan vagyonhalmozó, nagy hatalmú arisztokrata, vagy nemzete iránt felelősséget érző államférfi? E kérdésekre válaszol Kovács Ágnes debreceni történész árnyalt elemzésében. Hősét "gyors észjárás, lényeglátás, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás, kitűnő gyakorlati érzék, nagy munkabírás és életvidámság..." jellemezte. E tulajdonságok tették képessé a szatmári békekötés létrehozására, s a III. Károly és Mária Terézia uralma alatt kialakuló magyar politikai életben való aktív közreműködésre. Vagyona gyarapításában is jelentkezett gyakorlatiassága. Manufaktúrákat alapított, új falvakat telepített. De alapvető érdeme, hogy kialakította azokat a közjogi kereteket, melyekben nemzetünk egészen 1848-ig élt a Habsburg-birodalomban. A gazdag képanyag jól egészíti ki a könyv mondanivalóját. Fejezetek BEVEZETÉS GYERMEK- ÉS IFJÚKOR A FŐISPÁN A közpálya kezdetei Döntés előtt RÁKÓCZI TÁBORÁBAN Az első dunántúli hadjárat Újabb kísérletek a "végzetes föld" megszerzésére A Tiszántúlon és Erdélyben A fejedelem bizalmasa REÁLPOLITIKUS VAGY ÁRULÓ? A KARRIER KITELJESEDÉSE Az uralkodó hálája Tatárbetörés 1717-ben A reformnemesség élén A megyéért és az országért KÁROLYI SÁNDOR, A GAZDA A birtokigazítás A jobbágypolitika A földesúri gazdaság Ipari vállalkozások Birtokgyarapítás és hitelügyletek Mentalitás és életmód ÖSSZEGZÉS IRODALOM A KÉPEK JEGYZÉKE